Peking Első nap: Vasútállomás, Tiltott Város

Posted by Sandor Maracsko on 2010.Sep.14

Hajnali landolás után,
gyakorlatilag napkeltekor szeltük át a várost taxival a szállásunkra ami Dongsi
metró állomás mellett található. Azonnal eljött az első kommunikációs feladat,
hogy nem akarunk ingyen itt aludni csak meg kell várnunk amíg kinyit a bank
(9:00), hogy tudjunk pénzt váltani, a kommunikáció még kicsit nyögvenyelősen
ment, így csak 100USD letét segítette az azonnali szobához jutásunkat. A bank
tényleg 9kor nyitott, volt sok-sok alkalmazott, egyik segített a formot
kitölteni, a másik irányított, a harmadik csak őrködött, és így tovább, a
lényeg kaptunk sok-sok helyi pénzt amiből vissza tudtunk menni a szállásra, én
visszakapni a 100USD-met (ami persze azért nem volt ennyire egyszerü mert az
éjszakai személyzet közben hazament, úgyhogy magyarázni kellett!)

Összeszedtük cuccainkat és
az eredeti program szerint, különváltunk Lindával elmentünk a vasútállomásra
megpróbálni megvenni annyi jegyet amennyit csak lehet. Ez gyakorlatilag
sikerült is, egy-két apróságtól eltekintve minden vonat megvolt amit kinéztünk.
Azt persze nem meséltem el, hogy az állomáson odamentünk a kb 70. pénztárhoz,
megkérdezni, hogy merre található az ilyen tanulatlan külföldiek számára
fenntartott pénztár (aminek létezéséről egy kínai vasutas blogban olvastam még
otthon…), mondta a néni, hogy 10-es, na igen az előző és a 10es között volt
vagy 350m, ahovál persze a trükkösebb
helyiek is beálltak, így csak kb 45 percet álltunk sorba. Ez idő alatt a
többiek egy observatóriumot néztek meg. Miután csatlakozunk hozzájuk, irány a
Tiananmen tér és a Tiltott Város. Na szóval ez kb két nap alatt megnézhető
valami J hát nekünk nem
sikerült megnézni egy délután alatt.

Azt sem meséltem még, hogy
közlekedésre amikor csak lehet a metrót próbáljuk használni, nagyon jól meg van
csinálva az egész rendszer, sűrűn járnak, érhető, van sok vonal (egy
szárnyvonalat csak az olimpia miatt építettek meg…). Meg végül csak megismerjük
ezáltal hogy utaznak a helyiek.

Este nem messze
szállásunktól találtunk egy „helyinek” kinéző helyet, ahol én kipróbáltam a
„Hot Pot”-t (forrásban tartott csípős ízesítésű leves) ebbe kell bedobálni a
kikért „alapanyagokat” pl. sonka, zöldség stb. ami ebben a lében hirtelen megfő
és innen kihalászva lehet megenni. Igen jókat ettünk, főleg, hogy mindenki
rendelt valami rendeset, csak azt nem vettük figyelembe, hogy az itteni adagok
hatalmasak!

Korán
lefeküdtünk – igazából bedőltünk az ágyba – a sokórás utazás, fentlét okán.
Persze az utazási iroda még kb. 23órakkor ránk csörgött és nekünk elárulta,
hogy a 7 órási indulás másnap a falhoz 7:40 lesz.