A gyalogtúra harmadik napja – Szilveszter

Szilveszter napja, napkelte utáni keléssel kezdődött; 1.) nem akartam kihagyni a fotózást, 2.) a “bambusz falon” úgyis átsütött a nap! 🙂 Néhány koránkelő rajtam kívül is volt, így jót beszélgettünk és frissiben kaptunk a közben elkészült omlettből és piritósból!
Minden intenzíven harmatos volt, vigyázva ültünk, álltunk bárhová, merthogy azt nem mondtam idáig, hogy itt a házba, lakásba, boltba és természetesen a szentélyekbe csak mezítláb szabad bemenni!

Mai nap gyakorlatilag csak lefelé kellett menni, mielőtt alámerültünk volna, még a falul belül megnéztünk néhány “intézményt”: szentély a falu tetején, ahol ép néhány szerzetes és helyi ember épített egy másikat a régi mellé, a falu közepén lévő CBA (itt 7-11), majd végül egy másik magaslaton az iskolát, ahol a fal nélküli termekből remek kilátás nyílik a környező völgyekre!



Végleg elhagyjuk a Lahu törzs lakhelyét, irány a völgy, ma egy kellemes kis ösvényen haladunk a sűrű őserdőben, guide-unk nagyon jófej, mert mutat növényeket, mesél róluk közben. Egy jó másfél óra ereszkedés után leérünk egy nagy vízeséshez, ami egészen ki van épülve, van büfé is! 🙂 Van aki bírja a hideg vizet (Német&Francia) én inkább a kellemesen napos bambusz teraszról szemlélem az eseményeket, mely a patak fölé van szerelve. Rövid pihenő után, főleg míg ketten meg nem száradnak, indulunk tovább le a völgyben, most már vízcsobogással, kis hídátkelésekkel, szikláról sziklára lépdelve, élvezve a növényzetet! Mire leértünk a parkolóig kellőképpen nem fáradtunk el, így mikor Tom kérdezte, hogy gyalog v kocsival, gondolkodás nélkül vágtuk rá, hogy gyalog.




Mindössze kb. 3 km volt a rafting kezdetéig, itt átöltöztünk, kamera & egyéb cuccok a kocsiba, amit guide-unk visz le, mi pedig GoPro-val felszerelkezve beugrottunk a csónakokba, a két hajó között természetesen azonnal kitört a vizicsata, vagyis, hogy ki tudja a másikat jobban lefröcskölni hideg vízzel, nem tudnék eredményt hírdetni, mindenki beleadott mindent! 🙂
Egy idő utan mikor csedesedett a víz, átszálltunk bambusz tutajokra és az utolsó km-t azokon tettük meg, vicces volt a jónéhány cm-t elmerülő tutajokon hajózni lefelé!
Szokásos, ámbár minden alkalommal más Pad Thai ebéd várt a végállomáson, ahonnan kb. 1.5 órás autózással kerültünk vissza Chiang Mai-ba a szállásunkra.
Meleg zuhany, kivetkőzni a túraruhákból 3 nap után nem is annyira rossz! 🙂 Én megfázásomat kezelendő elkezdtem helyi rumot inni. Aztán szereztek normál ízesitetlen vodkát így ráálltam arra, mivel ittunk a szálláson, bónuszban kaptunk enni is, igen fűszeres finomságokat varázsolt a tulaj New Year alkalmából! Iszogattunk, eszegettünk beszélgettünk majd elindultunk a városba. Már séta közben láttuk az égen a lámpásokat, hamar mi is vettünk magunknak, öngyújtó & alkoholos filc kellett még, hogy meglegyen minden kellék!
Daphne&Chris elengedett egyet maguknak, majd én egy Happy New Year-t mindenkinek, majd a fiatalok is elengedtek mégegyet szülőknek&barátoknak, amit fel is vettem, így video üzenetben el tudták küldeni!



Az újév az utcán ért minket soksoksok lámpással és tűzijátékkal! Nézelődtünk, sétállgattunk még, mivel éjfél után nem lehet alkoholt árulni a boltban(7-11), az idei év első Chang-ját a szállásunkra visszaérve fogyasztottuk el. 🙂