Peking, Kínai nagy fal Mutianyu, selyemgyár, Dr. Tea

Posted by Sandor Maracsko on 2010.Sep.15

Reggel 740re jött értünk a
minibusz Laura nevű helyi idegenvezető és egy állandóan telefonáló és
száguldozó sofőr nő. Az eredeti programhoz képes némi változás lett, mert végül
nem Badalingnál néztük meg a falat hanem Mutianyunál mert ezzel volt
összekapcsolható a Sacred Way út, ami egy szenzációs út ami eredetileg a Ming
sírokhoz vezet (egy 36 kőszobor állatokkal övezett út). Útközben megálltunk egy
Jade gyárban, itt az a szokás, hogy a csoportokat minden túra során elviszik
valami gyárba, teaházba, selyemmúzeumba, stb. Mutianyunál a fal töve szokás
szerint tele mindenféle árussal, akik gyakorlatilag még azt is rád akarják
sózni ami nincs is náluk készletet! (lehet ide kéne küldeni az üzletkötőket
tanulni???) Kicsit sumákoltunk magunkhoz képest, mert a falra felvezető utatat
nem gyalog tettük meg hanem libegővel mert mindössze 1óra 45 percet kaptunk
Laurától a falszakasz bejárására. Igaz már nem vagyok annyita sportos mint
régen, de szerintem akkor is kb 1 teljes napra lenne szükség arra, hogy az itt
bejárható szakaszt normál tempóban (értsd a pulzusod ne 180legyen…) meg
lehessen nézni. Na mindegy legalább maradt valami legközelebbre is J. A fal egyébként nem olyan „nagy” mint azt mondják,
átlag 6.5m széles és 7m magas. Viszont annál hosszabb (kb. 10000km). Persze van
ahol már kicsit „le van pusztulva” ezért nekünk csak egy kb. 2km-es szakaszt
mutattak be. Ez igen impresszív volt, bár magas párásság miatt a mint táj nem
volt olyan nagyon szép, sajnos alig lehett látni valamit. Egy ausztrál pár
elmondta, hogy télen nagyon szép mikor hideg és kevés hó is van, akkor nagyon
tiszta az idő, és a kezdeti fázásra is nagyon jók azok a meredek szakaszok,
ahol most majdnem kiugrott a pulzus a helyéről!

Egy fal alatt étteremben
közben készült az ebéd, ami leszámítva a tofus tálat igen nagy sikernek volt
kitéve (semmi nem maradt meg!). Ebéd után sofőrünk csak lassított (mert persze
megint késésben voltunk), hogy be tudjunk ugrani a minibuszba, és irány a
selyemgyár és a teaház. A selyemgyár felé vezető út nyugodt szunyókálással telt
a buszban, egy kis tuktuk baleset látványára emlékszem… Szegény szanaszéjjel
hevert a sok zöldség!

A selyemgyárban bemutatták a
selyemhernyó életének 25 napját, majd a bábozódást és az így keletkező selyem
„tojásokat”, amiket összetörve kihullott az elpusztult és kiszáradt hernyó (na
jó nem egy szép látvány, és a szaga…) viszont a selyemből készült ágynemű és
paplan igen jól nézett ki, nem is beszélve az mindenféle a ruhákról,
szőnyegekről és anyagokról. Selyem után tea! A Dr. Tea teaházba invitált meg az
állam, hogy megtanítsa, hogyan is kell rendesen a. elkészíteni b. elfogyasztani
az igazi kínai teákat. Nagyon figyeltünk, mindent megtanultunk: szürcsölni,
’enni’, és vagy csak úgy póriasan inni a teákat. Természetesen a teázás után
lett volna lehetőség több száz féle teából vásárolni, minden egyéb szükséges
teázási kellékkel egyetemben.

A teázás után „rábeszéltük”
a guide-unkat, hogy mi nem mennénk vissza a szállodába, így kb. a következő
utcasarkon kitesséleltek minket a buszból, és megmutatták, hogy merre van az
arra: mégpedig a madárfészek stadion és jégkocka úszókomplexum. Ja hogy az
olimpia két éve volt? Meg hogy a tv-ben hányszor láttam? Hány hajnalt töltöttem
ezzel anno a tv előtt??? Na sebaj! Így élőben ez elmondhatatlan, leírhatatlan.
Az egész odavezető tér mérete, az olimpiai park mérete, a stadion látványa
ahogy a 30fokban és a kb 95% páratartalom okozta párásságban a sziluettje
feltűnik. Ez egy csoda! Még inkább irigykedtünk azokra akik két évvel ezelőtt
itt lehettek és élőben nézhették végig a versenyeket.

Kellőképpen lefáradva újabb
kilóméterekkel gyarapítva lábainkat tértünk vissza a szállásra majd lepakolás
után mentünk „a sarki kifőzdébe” vacsorázni (akik figyelik a programot a
pekingi kacsa holnap teszi tiszteletét!) ahol nekem konkrétan sikerült egy Pork
Noodle Soup (Malac tészta leves)-t ennem, sörrel 11Yuan-ért (ez kb 350Ft…).

Most a szobámban töltöm a le
képeket, töltöm az akkukat és írom a Blogot (persze miután megcsináltam a
munkából kapott házi feladat riport megírását.)

Holnap a terv szerint a
Nyári Palota és Láma templom van soron, majd éjjel vonatra szállunk Datongba, a
vonaton gyanítom nem lesz internet, úgyhogy holnap ne várjátok a blogot!

Sacred Way/Ming Sírok	Sacred Way/Ming Sírok	A fal@Mutianyu
A fal@Mutianyu	A fal@Mutianyu	A fal@Mutianyu
Ebéd	TukTuk baleset	Selyemgyár, selyemágy 🙂 (na nem ilyenben alszunk…)
Dr. Tea	Bird’s Nest Stadium	Csapatunk
Icecube…	Birds’ nest..	6Yuan-os vacsi!!!